Posted on

AVHD felhasználása teljes bizonyító erejű magánokirat létrehozására

AVDH 6. lépés

Az elmúlt napokban több partnerünk is megkereste cégünket az AVDH-val kapcsolatban, miszerint más Internetes csatornákon keresztül az alábbi információ jelent meg az AVDH-val kapcsolatban: “nem felel meg az írásbeliség követelményének”

Tanácsadó cégként kiemelten fontosnak tartjuk, hogy partnereink részére mindig és mindenkor hiteles információkat biztosítsunk, ezért utána néztünk, hogy mi a helyzet 2020. május 5-én a fentiekkel kapcsolatban.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) tartalmazza a teljes bizonyító erejű magánokirat formai és alaki követelményeit. A 325. § (1) bekezdés g) pontja szerint teljes bizonyító erejű magánokiratnak számít, ha az elektronikus okiratot az aláíró a Kormány rendeletében meghatározott azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesíti. Az EüVhr. 112. §-ának (4) bekezdése szintén rögzíti, hogy az AVDH-val hitelesített dokumentum teljes bizonyító erejű magánokirat.

A jelenleg publikusan elérhető azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVDH) szolgáltatás esetében a hitelesítés természetes személy nevében történik. Tehát a természetes személy az „aláíró”. A Pp. rendelkezésének megfogalmazásából egyértelmű, hogy az AVDH szolgáltatást használó nyilatkozattevőt aláírónak tekinti. Az AVDH valóban úgy működik, hogy a Szolgáltató digitálisan „aláírja” a dokumentumot. A Szolgáltató az azonosított természetes személy azonosító adatait egy igazolásba foglalja. Majd az eredeti dokumentumot az igazolással együtt minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel és minősített időbélyegzővel hitelesíti. Azonban a nyilatkozattevő, tehát jogilag az „aláíró” az elektronikusan azonosított természetes személy, és nem a NISZ Zrt. A NISZ Zrt. a nyilatkozat természetes személyhez köthetőségét, azonosítását igazolja. Tehát, hogy ki a nyilatkozó, hogy ki használta a szolgáltatást. Továbbá a nyilatkozat tartalmának a hitelesítést követő változásának nyomonkövethetőségét biztosítja az elektronikus bélyegzővel (digitális aláírással).

Míg természetes személy magánokiratának hitelesítésére megfelelő (két tanú nélkül is), ugyanakkor a jogi személy nevében tett nyilatkozat hitelesítésére a jelenlegi AVDH szolgáltatás önmagában nem alkalmas, nem cégszerű. Az AVDH igazolás ugyanis nem tartalmazza, mely szervezet nevében tesz/tehet nyilatkozatot a természetes személy, mi az adott szervezetnél betöltött szerepköre, vagyis erre nem vonatkozik a bizonyító erő. Emiatt jogi személy, mint dokumentum „aláírója” nem lehet az AVDH szolgáltatás igénybe vevője. Így a szervezet nevében adott pillanatban fennálló eljárási képességet, nyilatkozattételi jogosultságot (akár törvényes, akár ügyleti képviseleti jogosultságot és annak terjedelmét) külön kell igazolni, ill. azokat a dokumentumot befogadó fél felelőssége ellenőrizni.

Posted on

Digitális cégműködés koronavírus-járvány idején

Digitális cégműködés

A koronavírus-járvány és az azzal járó korlátozások új kihívások elé állították a gazdaság szereplőit: miként tudják meghozni azokat a döntéseket, amelyek a vállalkozások működtetéséhez létfontosságúak? A jogszabályok szerencsére lehetőséget biztosítanak arra, hogy a társasági döntéshozatalra személyes jelenlét, sőt, akár fizikai aláírás és postai szolgáltatások nélkül, elektronikus aláírás használatával is sor kerüljön.

Ha az aláíró (tulajdonos vagy ügyvezető) a társasági iratot vagy más dokumentumot elektronikus aláírásával látja el, azzal megspórolhatja a postai kézbesítést vagy az aláíró személyes jelenlétét igénylő ügyintézést is.

Gyakran előfordul azonban, hogy egy jogszabály vagy az a szervezet, amely előtt a jognyilatkozatot felhasználják (például hatóság vagy bank), kifejezetten elvárja, hogy a jognyilatkozat az írásbeliség, illetve a teljes bizonyító erő követelményeit teljesítse. Ebbe a körbe esnek a társasági döntéshozatal során készülő okiratok is. Ahhoz, hogy egy elektronikus úton tett nyilatkozat írásban tett jognyilatkozatnak minősüljön, illetve teljes bizonyító erővel rendelkezzen, meg kell felelnie a jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek.

A Polgári Törvénykönyv szerint akkor minősül írásba foglaltnak egy elektronikus úton tett nyilatkozat, ha azt olyan formában közölték, ami alkalmas:

§  a tartalom változatlan visszaidézésére,

§  a nyilatkozattevő személyének az azonosítására, 

§  és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítására.

Az irányadó bírói gyakorlat szerint az elektronikus okirat abban az esetben tekinthető írásbelinek,
ha legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással látták el. 

Ilyen aláírás bármilyen technológiai megoldással létrehozható, amely biztosítja, hogy:

§  az elektronikus aláírás kizárólag az aláíróhoz köthető,

§  az alkalmas az aláíró azonosítására, és

§  az aláírás olyan módon kapcsolódik az aláírt elektronikus okirathoz, hogy annak minden későbbi változása nyomon követhető, és

§  az aláírást az aláíró nagy megbízhatósággal kizárólag saját maga használhatja.

Az Európai Uniónak az elektronikus aláírásokat szabályozó eIDAS rendelete kifejezetten rögzíti,
hogy a minősített elektronikus aláírás a saját kezű aláírással minden esetben azonos joghatású valamennyi tagállamban. 

A minősített elektronikus aláírások másik előnye, amellett, hogy Európa-szerte írásbeli okirat kiállítására alkalmasak, az, hogy a Polgári Perrendtartás szabályai szerint az ilyen aláírással ellátott magánokiratok egyben teljes bizonyító erejűnek is minősülnek, azaz vélelem szól amellett, hogy az okirat valóban az adott tartalommal és az adott személy által került aláírásra.

A minősített elektronikus aláírással rendelkező magánokiratok mellett teljes bizonyító erővel rendelkeznek a minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratok és – magánszemély aláírók esetén – az ún. azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással (AVDH) hitelesített magánokiratok is.

Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy az csak magyarországi természetes személyek részére elérhető, és az AVDH útján hitelesített aláírás nem minősül cégszerűnek, azaz a szervezeti képviselőként aláírt ilyen dokumentum nem lesz teljes bizonyító erejű. 

A létesítő okirat módosítása és a cégbírósági eljárás ügyvédi (jogtanácsosi) közreműködéshez kötött. Az ügyvédi törvény azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a felek azonosítására és nyilatkozataik rögzítésére a jogi képviselő elektronikus kommunikáció (pl. Skype) igénybevételével kerítsen sort.

Ennek eredményeként a jogi képviselő a létesítő okiratot a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalhatja, és akár elektronikusan is aláírhatja (mellőzve a papír alapú ellenjegyzést).

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további jogi kérdés merülne fel, fordulj bizalommal a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértőihez.

dr. Kelemen Dániel
e-mail: daniel.kelemen@pwc.com

dr. Dudás Dalma
e-mail: dalma.dudas@pwc.com

dr. Dékány Csilla
e-mail: csilla.dekany@pwc.com

Ha a fentiekkel kapcsolatosan bármilyen további szoftveres kérdés merülne fel, fordulj bizalommal a BerényiSoft Kft. -hez.

Név: BerényiSoftware Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Székhely: 6726 Szeged, Alsó kikötő sor 11. D. ép.

E-mail:  imre.berenyi@berenyisoft.com

Telefon: +36-30-7777-529